A KKE30 rendezvénysorozata az előkészítő munka milyenségétől függetlenül ünnep és születésnap. Az ünnep mélysége és szellemisége az eddigi mulasztásaink, illetve elvégzett munkáink és elkötelezettségünk keverékéből fog állni. Magunknak is be kell vallanunk az Egyesüléshez való viszonyunkat, a jövőbeli hozzáállásunkat, illetve azt is, ha ez már idejétmúlt és nem folytatható. Ezeknek a gondolatoknak a megszülése és kimondása perszonális feladat minden tag számára.

1985-ben Makovecz Imre 14 kérdést tett fel a Magyar Élő Építészet kiállítás kapcsán a résztvevőknek. A kérdések ma is időszerűek, de ma magunkra vonatkoztatva még élesebben és konkrétabban merülnek fel. Megpróbáltuk aktualizálni őket. Kérünk, válaszolj minden kérdésre.

1.Mi az a hajlam, ami téged a KKE-hoz vezetett? 

Erre az előző részben válaszoltam.

2.Számodra jelent-e még valamit a szerves gondolkodás? Számodra ma mit jelent a KKE? 

Ha a fent definiáltakat értem rajta, akkor a remény felől való gondolkodást jelenti. A Kós Károly Egyesülés egy heroikus és bukott próbálkozás emléke, csontváza. Kicsit szép, kicsit szomorú emlék, hisz magam is szerény mértékben e próbálkozás része voltam ifjú koromban és így jelenti ifjú koromat.

3.Mi változott az elmúlt 30 évben a világban, ami még aktuálisabbá teszi a szerves gondolkodást?

Az Apparátus gyorsabb sebességbe kapcsolt. Módszerei kifinomodtak. Negyven éve bukott meg a legdühöngőbb kommunista-náci utópia, a polpotista népirtó rémuralom Kambodzsában. Harminc éve bukott meg Ceaușescu Romániában, de addigra ő már -ha gyilkos- de mégis nevetséges, elavult figura volt. A kettő között volt a konzervatív forradalom és a modern/posztmodern átállás. Mit jelent ez? Han Byung-Chul Németországban élő koreai filozófus úgy fogalmazza meg, hogy a Michel Foucault által a XIX. és XX. századi kapitalizmus leírására bevezetett biohatalmat felváltotta a pszichohatalom, azaz a hatalom (azaz az Apparátus) most már nem elsősorban az embert, mint biológiai lényt akarja kontrollálni, és a termelésben mozgósítani, hanem a teljes emberi pszichét is, vagy elsősorban azt. Ha az Apparátus kontrollálja az ember lelkét, akkor irányítja testét is. Ez a folyamat sem új persze, hisz’ már Robespierre új nép létrehozataláról elmélkedett (ami már lelkében megtisztult a múlt hitványságától -azaz az élcsapat kipurgálta), majd követte őt a nemes ösvényen Lenin és Hitler, illetve Goebbels is. A posztmodern kor azonban a goebbelsi eszközök hatékony, számítógéppel segített elterjesztését jelenti. Sőt. Most az emberi kapcsolatokat is sikerült gépesíteni és kontrollálni. A Kós Károly Egyesülés az átállás áldott, többé-kevésbé kontrollálatlan átmeneti zónájában tudott létrejönni. Az eltelt harminc esztendőben a pszichohatalom nagymértékben kiépült, a helyzet sokkal nehezebb. Ráadásul még abban sem lehetünk biztosak, hogy valódi, véres diktatúra nem fog kiépülni, minden oldalon erősödnek a szélsőségek, ideértve a bal-, a „jobb-” és a liberális oldalt is. Soha a szerves gondolkodásra nagyobb szükség nem volt, soha reményre nem volt nagyobb szükség.

4.Létezik-e még kelet-nyugati alternatíva a világunkban? Mi lépett a helyébe? Van-e erre válasza a szerves gondolkodásnak? Van-e válasza a KKE-nek?

A Kelet, ahogyan azt az antropozófia leírja (ahol túlsúlyba szokott kerülni a szellemi élet, a többi kárára) a szellemi valóságban van, sem Kína, sem Oroszország nem az (az oroszok minden irracionalitása dacára). Valójában az Apparátus egy. Részletkérdés, hogy vezető kasztja zsidó, angolszász, bolsevik, náci vagy kínai, fenekedjenek ezek esetleg bármily véresen is egymásra a kiváltságolt helyekért. Van persze különbség, és ha mindenképp választani kell, akkor persze inkább Emmanuel Macron és a Wall Street uralkodjék rajtunk, mint Kim Dzsong Un, és itt van persze szerepe bizonyos európai tradícióknak, de alapvető jellegzetessége a rendszernek, hogy az emberiségre, vagy a Földre egy nagy termelő gépezetre tekint. Nem pedig olyan helyként, amit valamilyen módon, ha töredékesen, és nehezen megfoghatóan, de össze lehet kötni az Éggel. Ez utóbbi volna az emberiség, s így a szerves építészet művelőinek feladata. A KKE már -úgy vélem- elásta, eljátszotta erre kapott tálentumát.

5. A tárgy és természet szerepe hogyan változott az elmúlt 30 évben a Föld jövője szempontjából?

Egyre reménytelenebbül jeltelenednek, jelentéktelenednek el a tárgyak. Ezt a gyermekeimnél látom, akiket már olyan dömping játék önt el, hogy alig ragaszkodnak hozzájuk. Eldobják. Ez a szemét kultúrája, amely természetesen elönti a világot.

6.Van-e új geometriája és anyag használata a szerves építészetnek?

Folytatom a múltkor megkezdett elmélkedést:Az építészet, és vele az alkotni vágyó emberiség harmadik útja valamifajta új hagyománynak, pontosabban hagyományokat létrehozó társadalomnak a kiharcolása, és az új alkotói rétegnek és feltételeinek a megteremtése. Ide tartozik az Earthship, a biodinamikus gazdálkodás, kézművesség stb. stb. A Céhvel én ezt céloztam meg, biztos vagyok benne ugyanis, hogy enélkül a mechanon művészetpusztító dübörgése fog folytatódni, sőt fokozódni. De ez -bár szükséges- még nem elégséges (noha még az is erősen kétséges, hogy lehetséges-e egyáltalán), mert az új kereteket is meg kéne hozzá határozni, a régi hagyomány (akár népi, akár "magasművészeti") ugyanis szerintem nem visszahozható. A negyedik pedig pont annak a matematikai új világnak a felfedezése, ami az utóbbi évtizedekben létrejött. Tudniillik a mechanikus materializmus azért is fújt ki, mert matematikai és világleíró alapjai is megdőltek (vándoriskolai tevékenységünk egy része pont annak megfigyelése volt, hogy a művészet, főleg az építészet nemcsak, hogy a világképet tükrözte mindig is, de legtöbbször konkrétan a világ matematikai képét is!). Na most itt jönnek az igazi formaproblémák. Ugyanis itt is két ágra válik a dolog: ide sorolható ugyanis -szintén részben- Makovecz és Csete, mint pionírok, de Zaha Hadid, az egykori matematikus és művész, sőt a Zaha Hadid stúdió, mint kapitalista vállalkozás is. Az egész generatív és parametrikus, új számítástechnikai lehetőségeket használó építészet. Na most itt látszik, hogy ez az egész simán lehet egy további gépesedés, gépiesedés felé vezető újabb lépcső is. Én sajnos abszolút nem látom az átmenetet a Szűcs Endre fémjelezte helyi hagyományon alapuló, talán legkedvesebb, de valamilyen mértékban hamis nosztalgikus világ, az earthship amatőr magaskultúraalattisága (viszont bátor és határozott kivonulása és organikussága) -még ha ezt kicsit építésziesebben, a tiszta gesztusok szintjére is redukáljuk és elhagyjuk az amatőr formalizmust, a makoveczi őshagyományhoz nyúlás és új -de nagyon egyéni- formanyelv, valamint az új matematika (ami egyébként sok szempontból magyarázza a régi -vernakuláris , de nem mérnökien tudatos formákat) között. És nekem például se matematikai tudásom, se számítógépismeretem (ha szükséges?), se tehetségem nincs, hogy ezt áthidaljam. Ezért sem akarok építészettel foglalkozni (most amellett, hogy professzionálisként, mégha adódna is rá lehetőség, de nem is adódik hál'Istennek, már az első pontnál kicsinálna a bürokrácia), csak az bánt, hogy a papíron való építészkedés is a fent vázoltak miatt egyre inkább csak kudarcélménnyel lát el. Egyszóval azon őrlődöm, hogy miközben a geometriai új -természethez közelálló- formái jelennek meg, helyesebben fejtődnek meg, amelyek a népművészetben, a vernakuláris építészetben és az organikus épített struktúrákban jelen voltak, de nem tudatosan (?) és a magas építészet derékszögű harmóniákon (még a barokkot is ideértve) alapuló világának némileg ellentmondva, amiben óriási lehetőséget látok, de ha ehhez külön egyetemet kell elvégezni, vagy legalábbis a számítógépre bízni magunkat, akkor valamit elrontunk. Szemléltetésként: egyszer Török Ádám akkori munkatársammal egy Pilisvörösvárra tervezett (és persze elutasított) valódi ökológikus ház formai kitűzésén vitatkoztunk. Mondta, nem helyes, ha csak úgy gondolatformán kézzel rajzolom, át kellene szerkeszteni, hogy körívekből kijöjjön. Én meg, hogy a kontúrnak a földfelszín morfológiájához kell idomulnia, az meg nem körív. Mindkettőnknek igaza volt, a földfelszínt (csak bizonyos formák esetében?, nem tudom) fraktálgeometriával lehet leírni, de az meg hihetetlenül bonyolult. És akkor még csak egy kontúrról beszélünk. Vagy: leírhatóak-e matematikailag Makovecz Imre felső-krisztinavárosi templomának tornyai? Vagy atlantiszi metamorf víziói? És jó-e ha leírjuk? Szerintem nagyon fontos, hogy tiszta geometriáról beszéljünk, de nem szabad, hogy az alkotás a gép markába essék. Hol a határ?

7.A világ építészetének termék orientált eluralkodása, hogy találkozik a szerves építészet archetípusokra épülő rendszerével? Találkoznak-e egyáltalán?

Találkozik és korrumpálja, akár akarat ellenére fölvásárolja azt. Megeszi. Először csak a nyílászárókat szerzi meg. Aztán a gépészetet. Aztán a hőszigetelést. Azután az övé lesz szőröstül-bőröstül, úgy, hogy észre sem vetted.

8.Megjelenik-e a szerves gondolkodás a fiatal nemzedék látókörében? Megjelenik-e az oktatásban, az építészképzésben?

Egyre kevésbé. A 3. kérdésnél leírtak itt is nyomasztóan jelentkeznek. Szubjektív érzéseim alapján írom csak, de én úgy látom, hogy nem csak a KKE hanyatlott le, de csökken az egész „népi” kulturális mozgalom ereje, főleg pedig ellenkulturális mozgalom jellege. Már csak nem is szubkultúra, ahogyan egykor Ekler Dezső definiálta. De ne legyen igazam.

9.Véleményed szerint mi volt a KKE-nek a karaktere, tartalma és célja?

A KKE-nek az Apparátus hamis valóságával szemben kellett volna valami valódit fölmutatnia, és egy új, céhes építészközösséget létrehoznia, amely képes egy olyan életet élni, amely nem rabszolgája a Tőkének, az Államnak, a versenynek, a hatékonyságnak, az építtetőnek, a hatóságnak, a presztízsnek, a sikernek, a pénznek, hanem szabad polgárok közössége, amely hagyományait tovább képes adni a következő nemzedékeknek, és így egy szerves világ egyik első építőeleme lehet.

10.Ezek, hogyan változtak Makovecz Imre halála óta?

Már bőven Imre bácsi életében, sőt mindjárt a KKE alapításától kezdve, Makovecz minden erőfeszítése dacára, de halála után különösen megindult az Egyesülés tönkretétele. A célok elhomályosodtak, amit megkönnyített a szabályok tisztázatlansága, a Mester túlzott jóhiszeműsége, és a rendszerváltás eufóriája és (nyugati) kapitalizmus iránti naiv bizodalma, a tisztességes piac illúziója. Az egyes tagszervezetek versenyezni kezdtek egymással (nem minőségben, hanem piacszerzésben, befolyásban, profitmaximalizálásban). A mesterek a vándorokat kizsákmányolható védtelen munkaerőnek, egyben leendő konkurenciájuknak kezdték tekinteni. A tudás nem öröklődött. A hagyományok megszakadtak. A szellemi munka egyre kevesebb lett. Az Egyesülés idejekorán megvénhedett, de valós vének nélkül, mert azok a mesterek, akik esetleg elérték azt a kort, amikor már nemcsak tudásukat, hanem bölcsességüket oszthatnák meg a többiekkel sokszor nehéz helyzetbe kerültek (hagyták őket kerülni?), amit legföljebb az állami elismerés (MMA) ellensúlyoz, de egyben csökkenti is a közösség autonómiáját. A szerves építészet egyszerűen fogalmazva divatjamúlttá vált.

11.Mi jövője a KKE-nek? (van-e jövője?)

Nincs. Már késő.

12.Kivel és mivel kell kapcsolatot keresni a megújuláshoz a KKE-nek?

A Kós Károly Egyesülésnek, jelen formájában valószínűleg vége van. Vagy vége kellene legyen. De történetének negatív és pozitív tanulságait le kell majd szűrni, mert nem kicsi dologról volt szó. Számomra a fő tanulság, hogy komolyabban kell csinálni, és kevésbé jóhiszeműen. Sem az ellenség erejét nem szabad alábecsülni, sem pedig saját kiválóságunkat, megvesztegethetetlenségünket, pártatlanságunkat túl. Olyan közösséget kell létrehozni, aminek szigorú szabályai vannak, amiknek megtartását az megköveteli. Tisztában van az ellenséggel, és annak eszközeivel. Hasonlóképpen saját céljaival. Ez a céh.

13.Milyen szerepet szánsz magadnak ebben a jövőben?

Ez azonban még kevés. A KKE létrehozatalához szükség volt Makovecz Imrére (de neki pedig társakra; Kampisra és Dévényire és a többiekre), egy olyan szellemi tudású és karizmatikus személyre, aki képes volt ekkora munkára, a szellemi célokra való rámutatásra és az emberek lelkesítésére, megmozdítására. Én sajnos nem vagyok ilyen személyiség, sem tehetségben, sem tudásban, sem vonzerőben és így valószínűleg nem is vagyok képes céhet létrehozni. Jelenleg másban se nagyon látom ezt. (Ilyen nehéz hát céhet alapítani? Az elején, ellenszélben, úgy vélem, igen. Később valószínűleg sokkal könnyebb. Talán túl könnyűvé is válhat).

14.Mi a te lehetőséged, célod ezen belül? Mi az, amit te adhatsz?

Leírom, ami tanulságot leszűrtem. Több lehetőségem nincs.